Ki végezhet villanyszerelési munkát?

A címben feltett kérdés egyszerűnek tűnhet azonban a válasz már összetettebb, hiszen sokan találkoztak már olyan kivitelezővel, aki villanyszerelési munkát végzett, villanyszerelői képesítés nélkül. Azt érdemes megvizsgálni, hogy milyen követelményeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki villanyszerelői tevékenységet végezhessen, illetve milyen dokumentumokkal kell rendelkezni a munka elvégzése után. Az érvényben lévő jogszabályok több ízben is érintik a villanyszerelői tevékenységet, és ennek következtében kitérve arra is, milyen dokumentációt kell elkészíteni, illetve milyen végzettségekkel kell rendelkezni a munkavégzéshez. Érdemes a leírtakat átgondolni, hogy tisztában legyünk vele, milyen buktatói lehetnek még a legegyszerűbbnek gondolt villanyszerelésnek is.

Jogi előírások

A 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről egyértelműen leírja, hogy villanyszerelést csak villanyszerelő végezhet. A rendelet így fogalmaz: "1. § (1) A rendelet mellékletében meghatározott tevékenységek… csak az ott megjelölt képesítéssel, illetve a *** jelöléssel ellátott tevékenységek esetén a rendeletben meghatározott, akkreditált felnőttképzést folytató intézmény által szervezett, akkreditált képzési program sikeres elvégzéséről szóló igazolás (a továbbiakban: szaktanfolyami képzettség) birtokában végezhetők."

Értelmezzük a fentieket. Ha például valaki fel akar szereltetni egy bojlert, akkor hívnia kell egy vízszerelőt és egy villanyszerelőt, hiszen egyik sem végezheti a másik munkáját. Egy klíma bekötéséhez szintén szükséges, hogy mindkét jogosultsággal vagy szakképzettséggel rendelkezzen a munkát végző szakember, de ugyanez igaz egy napelemes rendszer létesítésekor is. Természetesen villamos szakember kell egy vezérlőáramkör összeállításához, valamint egy elosztó bekötéséhez vagy összeállításához.  Minden létesítés után úgynevezett érintésvédelmi felülvizsgálatot is el kell elvégezni!

40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről

1.1.10. A kivitelező vagy annak felelős műszaki vezetője a szabványossági nyilatkozatához csatolja

1. a villamos berendezések első ellenőrzéséről szóló minősítő iratot, a részletes mérési jegyzőkönyvvel együtt a vizsgálatra vonatkozó szabványban foglaltak szerint,
2. kiépített villámvédelem esetén a villámvédelmi felülvizsgálat minősítő iratát, részletes mérési jegyzőkönyvvel együtt,
3. a kábel- és vezetékhálózat részletes szigetelésmérési jegyzőkönyvét,
4. az átadásra kerülő berendezés jellegétől függően a berendezésre vonatkozó előírás vagy megrendelői követelmény alapján szükséges további mérési, vizsgálati jegyzőkönyveket, bizonylatokat (pl. a működési, üzemi jellemzők, védelmek, mesterséges megvilágítás értéke, elektromágneses összeférhetőség, felharmonikustartalom ellenőrzéséről).

Ezek szerint a villanyszerelést is magában foglaló kivitelezői tevékenység befejeztével, de még az üzembe helyezés előtt, el kell készíteni az MSZ HD 60364-6:2007/2017 szerint a villamos ellenőrzés első ellenőrzésének jelentését.

Amennyiben ez a villámvédelmi berendezést is érinti, a villámvédelem felülvizsgálatát is el kell végezni. Ha a teelpített berendezések gyártói utasításai további vizsgálatok elvégézését is követeleik, azokat is eszközölni kell.

10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről

Ez a rendelet taglalja a munkahelyek, illetve a munkahelyeken használt eszközök minimális biztonsági szintjeit. A jogszabály által felölelt témák közül, az érintésvédelemmel kapcsolatos előírások a 19. §-ban találhatók.

Érdemes tudni, hogy még a villamos szakemberek számára is nehezen értelmezhető ez a jogszabály, azonban az érintésvédelem ellenőrzésének elvégzésével kapcsolatos előírásai egyértelműek. 

A jogszabály kétféle érintésvédelmi ellenőrzést említ meg. 

Szerelői ellenőrzés: amelyet villamosan szakképzett személy végezhet, az érintésvédelem alapvető hibájának kimutatására irányul, és nem tartalmaz műszeres ellenőrzést.  Érintésvédelmi felülvizsgálat: ezt olyan személy végezheti csak, aki külön erre irányuló tanfolyamot végzett. Ennek a végzettségnek a neve: érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló.

A törvény betűje szerint:

(2) Szerelői ellenőrzés elvégzése szükséges a villamos berendezés, illetve érintésvédelmi berendezés

• létesítése, bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként,
• minden érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálata alkalmával, annak bevezető részeként.

(3) Szabványossági felülvizsgálat elvégzése szükséges

• új villamos berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt,
• a villamos berendezés bővítése, átalakítása és javítása alkalmával, a szerelői ellenőrzés elvégzése után.

Ez a jogszabály is egyértelműen leírja, hogy az érintésvédelmi rendszer létesítése, bővítése, felújítása vagy javítása esetén érintésvédelmi felülvizsgálatot kell végezni, és erről dokumentumot kell kiállítani.

Villamos berendezés első ellenőrzésének jelentése

Ez egy újabb dokumentum, amelyet a gépészeti technológia átadásakor rendelkezésre kell bocsátani a megrendelőnek, mivel a munka villamos tevékenységet is érintett. Mi is ez a dokumentum?

Azt jelenti, hogy egy villamos szakember leellenőrzi a villamos berendezést az összes olyan szabály tekintetében, amely a villamos berendezésre bármilyen módon vonatkozik.

Ahhoz hasonló ez, amikor egy ember elmegy az orvoshoz és egy teljes kivizsgálást kér. Nemcsak a szívét (lásd: érintésvédelem), nemcsak a tüdejét (lásd: tűzvédelmi előírások), hanem teljesen kivizsgáltatja magát a kisujjától egészen a feje búbjáig. Ezt a vizsgálatot villamos szakképzett személy végezheti. 

Felelős műszaki vezetői nyilatkozat

Szintén a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet írja elő, hogy a villanyszerelési munkákat felelős műszaki vezető irányítja. Tehát látható, hogy az építési tevékenység során végzett tevékenységünket felelős műszaki vezetőnek kell irányítani. Ez alól csak egy eset képez kivételt, a jogszabály szerint.
13. § (8): "Építőipari kivitelezési tevékenységet az építési szakmunka jellegének megfelelő szakképesítéssel, részszakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet, ha az építési tevékenység építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött".

Elosztók dokumentációja

Mivel Magyarország is az Európai Unió tagja, ezért csak olyan termékeket szabad forgalmazni, amelyik rendelkezik CE jelöléssel. Mit is jelent ez? A CE jelölés azt igazolja, hogy a termékünk megfelel az összes Európa Unió rá vonatkozó követelményének.Az idevonatkozó jogszabály pedig a 23/2016. (VII. 7.) NGM rendelet a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett villamossági termékek forgalmazásáról, biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről.Ez a rendelet legalább kettő dolgot ír elő az elosztókkal kapcsolatban. Az egyik, hogy legyen CE megfelelőségi nyilatkozat. A másik, hogy az elosztóhoz kell kezelési és karbantartási utasítás. Ugyanakkor ez a jogszabály azt is elmondja, hogy az európai uniós követelményeknek akkor felel meg a termékünk – jelen esetben az elosztónk –, ha az megfelel a vonatkozó termékszabálynak is. A következő dokumentációkak kell elkészülni: 

• CE megfelelőségi nyilatkozat,
• használati és kezelési útmutató,
• darabvizsgálati jegyzőkönyv,
• mérési jegyzőkönyv.

Összegezve

Ezek szerint, amikor a tetőn a klímát telepítünk, vagy a hőszivattyúrendszert kivitelezünk, kazánház gépészetét villamosítjuk, akkor a következő dokumentumoknak kell a rendelkezésre állni, illetve nekünk a következő dokumentumokat kell biztosítani a megrendelőnek:

• érintésvédelmi irat,
• villamos berendezés első ellenőrzésének jelentése,
• felelős műszaki vezetői nyilatkozat,
• elosztók dokumentációja,
• kábelek dokumentációja,
• villamos tervdokumentáció.

Ezeken kívül a következő végzettségek szükségesek:

• Villanyszerelő vagy jogszabályban meghatározott erősáramú végzettség – a szereléshez kell.
• Érintésvédelmi felülvizsgáló – az érintésvédelmi minősítő irat elkészítéséhez kell.
• Villamos szakképzettség – a villamos berendezés első ellenőrzésének jelentéséhez kell.
• Kábelszerelő – a kábelek szereléséhez kell.
• FAM végzettség – a feszültség alatti munkavégzéshez kell, ilyen például a különböző karbantartási műveletek.
• Felelős műszaki vezetői végzettség – a felelős műszaki vezetői nyilatkozathoz, illetve a villamos munka tényleges helyszínen történt vezetéséhez kell.

Lépjünk át azon, hogy a klímások és az épületgépészek csak villanyszerelő által végezhető munkát is végeznek, ez így volt eddig is, és a jövőben is lesz ilyen helyzet. Nem mondom, hogy ez helyes, és nem is szeretnék arra buzdítani bárkit, hogy szegje meg a jogszabályokat. A fent sorolt ismérvek célja az, hogy rámutassunk, miután elvégeztük nem villanyszerelőként ezeket a munkákat, legyünk tisztában azzal, hogy milyen felelősségünk van a dokumentálás terén.Ma a villanyszerelés azért egy kicsit több annál, mint hogy a zöld/sárgát a zöld/sárgára, feketét a feketére, kéket a kékre kötjük.  A villanyszerelésnél előfordulhat, hogy tökéletes munkát végzünk, ámbár sajnálatos módon áramütéses baleset/káreset történik, és ez jogvitás esetet generál meglehet a dokumentáció és a végzettség hiánya miatt büntető eljárás indulhat. Bízzuk hát szakemberre a villamossági munkákat, ezzel biztosítva a szabványos kivitelezést, minden téren.